Balázs Gergelyt elhivatott zeneszerzőként, előadóművészként ismeri a közönség. Hegedűmeditációs zenét játszik, melyhez looper pedálokat használ, s teszi ezzel igazán egyedivé, különlegessé a hangzást.

Ebben az évben sokáig nem találkozhattunk vele, mert külföldön dolgozott. Bartók Boglárka arról kérdezte, mi vitte az ismeretlenbe, s milyen tapasztalása, tanulsága van számára ennek az útnak.

B.B: Ez év április végén utaztál ki egy külföldi hajós munkára. Mi volt a motivációd, miért mentél ki?

B.G.: Az egyik oka az volt, hogy a magánéleti feszültségek miatt tarthatatlan volt itthon a helyzet, másik oka pedig ugyancsak magánéleti: a Lélekhegedű elnevezésű, hegedűszóra írt medicációs műsorom még nem jutott el azokhoz a szervezőkhöz és szakemberekhez, akik itthon hatékonyan közönség elé viszik. Az anyagiak hiánya miatt is fenntarthatatlan volt a helyzet, így ki kellett mennem pénzt keresni.

B.B.: Hogyan juthat el az ember egy ilyen óceánjáró hajóra?

B.G.: Egy barátom, aki a TUI cégnél már a többedik szerződését kötötte, szólt, hogy lenne lehetőség erre. Én igent mondtam a fentiek miatt. A Mein Shiff 4 nevű hajó, melyen én voltam, egy hatalmas, 14 fedélzetes (emeletes) , 98.000 bruttó regiszter tonnás hajó, 297 méter hosszú, 30 méter széles, 8 méter van a víz alatt.

Léteznek ügynökségek, melyek kifejezetten hajókra keresnek alkalmazottakat, mint pl. zenészeket, takarítókat, klf. edzőket, masszőröket, gépészeket, karbantartókat, öltöztetőket, színészeket, táncosokat, énekeseket, orvosokat, stb. Ez a hajó, egy szórakoztató központ, benne bevásárlóközponttal, éttermekkel, edzőteremmel, medencékkel, hangversenyteremmel, színházzal, életmódközponttal.

B.B.: Elképesztő adatok ezek! Nagyon nehéz elképzelni, hogy egy hajóra ennyi minden ráférhet.

Te milyen munkát végeztél a hajón?

B.G.: Alapvetően vonósnégyesbe mentem brácsázni, először három hónapos szerződéssel, majd hosszabbítottam újabb három hónapra. Akkor már hegedülni kellett. Ez azért volt más, mert itthon maradt a hegedűm, melyet a párom és a kolléganőm segítségével külön ki kellett hozatni, melyért köszönet nekik.

B.B.: Saját műsorral egyáltalán nem léptél fel az eltelt fél évben?

B.G.: Dehogynem! Nagyon sokat tudtam kísérletezni a saját ötleteimmel. A szerzeményeimet pedig összesen tizenhat alkalommal tudtam bemutatni a közönségnek. Több új darabot is írtam, melyet az itthoni ínyencek is hallhatnak majd hamarosan.

B.B. Úgy hallottam, hogy kaptál is egy nemzetközi elismerést a hajón, melyet nagyon kevés zeneművész kap meg egy évben. Mi ez pontosan és kik kaphatják ezt meg?

B.G.: Ez a Mein Shiff 4 nevű hajó saját díja az alkalmazottai számára (Crew-Award), mellyel elismerik az alkalmazottjuk adott szakterületén való kiemelkedő teljesítményét. Én ezt a fél éves ottani munkámért, és kiemelten az új szellemiséget képviselő, szóló programomért kaptam. Ez a díj elsősorban a hajós munkáknál jelent előnyt, de mindenképpen elismeri a művészi teljesítményt.

B.B.: Csodálatra méltó a tehetséged és a kitartásod, valóban azt kívánom, hogy ezt meg tudd mutatni világszinten is!

Említetted, hogy anyagilag szerettél volna gyarapodni egy kicsit. Van-e más hozadéka ennek az útnak?

B.G.: Mindenképpen, ami talán sokkal több is, mint a pénz. A pénz átmeneti, és valójában egy fél év alatt sem lehet annyit keresni – noha valóban jól fizet ez a munka – , hogy az ember akár csak egy lakótelepi lakást megvegyen. Sokkal inkább volt számomra szellemi haszna, hiszen rengeteg időm volt magammal foglalkozni. Sokat olvastam, rengeteget vibráltam Isten, azaz az én hitem szerint Krisna szent nevét, a Haré Krisna Mahá Mantrát (Haré Krisna Haré Krisna, Krisna Krisna Haré Haré,Haré Ráma Haré Ráma, Ráma Ráma Haré Haré), és nagyon sokat tudtam az életem árnyoldalaival is foglalkozni. Nagyon szokatlan érzés, amikor egy hajóra vagy bezárva, gyakorlatilag börtönben vagy, hiszen onnan nincs lehetőség máshová elmenni. Be vagy zárva saját magaddal. Kénytelen az ember számot vetni önmagával, az életével. És felismerések születhetnek benned, olyanok, amik aztán előre tudnak vinni.

B.B.: Nagyon fontos, amit mondasz! Az ember, ha össze van zárva saját magával, akkor kénytelen szembesülni élete árnyoldalaival is. Valójában így kerek. Szükségünk van egy kis tényleges egyedüllétre, hogy meghalljuk saját magunkat. Olyan sokan mással foglalkoznak, és félnek együtt lenni saját magukkal. Ez egy tény, egy megfigyelhető tendencia is az embereknél, hogy minden mással foglalkoznak, csak ne kelljen megélniük az esetleges fájdalmakat. Bevallom, kicsit irigyellek, hogy ilyen szerencse ért Isten, Krisna kegyéből, hogy számot vethettél sok-sok benned levő érzéssel, gondolattal.

Azt is mondtad, hogy börtön volt a hajó neked. Mások azért irigyelnek, hogy mentél, világot láttál. Számodra volt ennek azért egyfajta kellemes oldala is?

B.G.: Volt az is. Kaptam ellátást, ezért nem kellett külön erőfeszítést tennem, volt hol aludnom, ennem. Semmire nem volt gondom, nem kellett benne lennem a normál élet hétköznapjainak körforgásában, számlákat fizetni, boltba menni, gyereket óvodába, vagy edzésre vinni, vagy parkolóhelyet keresni. Ez kényelmes volt és kellemes is a maga módján. Az, hogy minden egy helyen volt, sokat jelentett. Noha gyalogolni kellett egyik pontról a másikra, de odaértem, és nem kellett a közlekedéssel sok időt eltölteni. Ez jó volt!

Néhány alkalommal rá tudtam csodálkozni különleges tájakra. Döbbenten vettem tudomásul, mennyi víz van az óceánban. Azon szépségekből is láttam néhányat, amelyeket a turistáknak mutatnak meg Izlandon, Norvégiában, Spanyolországban, vagy a Kanári- szigeteken.

B.B. Most, hogy itthon vagy, milyen szakmai terveid vannak?

B.G.: Folytatom a szólóprogramomat, nagyobb hangsúlyt helyezve a szervezésre. Szeretnék részt venni a Chakadola együttes munkájában, mely odisszi, tradicionális templomi táncokat és élő zenét ad elő. Indiai hangolású hegedűn játszom benne.

B.B.: Hol láthatunk téged, hol hallgathatja meg legközelebb a közönséged a Lélekhegedű meditációs zenédet, és az újabb darabokat?

B.G.: Fonyódon, a Feng Shui Galériában, 2017. november 18-án, Budapesten szervezés alatt van.

B.B.: Nagyon köszönöm a beszélgetést! Anyagiakban és lelki fejlődésben is eredményes munkát kívánok!